J.M.Keynes A csökkenő népesség néhány gazdasági következménye

A neves angol közgazdásznak, a rációhoz szóló előadása, amelyben felhívja a figyelmet arra, hogy az elöregedő, fogyatkozó népesség nem képes állni a gazdasági versenyt, s az életszínvonalat is nehezen, majd sehogy sem tudja fenntartani. Ez a felismerés sajnos ma nem hat az evidencia erejével. A civilizált világ vezetői és vezetettjei szinte egyöntetűen vallják és hiszik azt a sületlenséget, hogy a népesség hanyatlása mellett fenntartható, sőt tovább emelhető az életszínvonal, a versenyképesség és még sok minden más. Ezt az illúziót és tévhitet az táplálja leginkább, hogy a gépesítés és az automatika élő emberi munkaerőt szabadít fel. Az azonban elsikkad a tekintetek előtt, hogy a technikai fejlődés legalább annyi, ha nem több új munkahelyet teremt, mint amennyit megszüntet. Vagyis a gazdasági versenyt szükségképpen azok bírják jobban, az életszínvonalat azok a társadalmak képesek nagyobb mértékben emelni, amelyek jobb korstruktúrájú (értsd: sokkal több fiatalt munkábaállítani képes) népességgel rendelkezenek. A képzettség természetesen számít, vagyis nem megoldás a képzetlen és munkára, képtelen tömegek befogadása, vagyis az első feltétel mégis csak az, hogy megszületik-e és felnevelkedik-e, a létszámát tekintve az elődökhöz képest nem kisebb létszámú utódnemzedék? Sajnos ezt kell mondanunk, hogy nálunk idestova öt évtizede nem születik meg. Ennek a következményeit már napjainkban is érezzük és minthogy az elkövetkező húsz évben már egészen biztos, hogy még sokkal kevesebben állnak majd munkába, még inkább érezni fogjuk.

Ideje lenne a magyar társadalomnak is elgondolkodnia azon, hogy az elöregedés és a népességfogyás hova fog vezetni gazdasági téren, ha már a magyarsághoz fűződő lelki viszony, szinte teljesen elveszett is.